„sokat veszekedtünk, de hát minden család ezt csinálja!”
Sokszor bennünk ragadhatnak a testvérünkkel, szüleinkkel átélt régi sérelmek, amik megnehezíthetik a jelenben lévő családi kapcsolatainkat.
Ezeket a régi érzéseket hozhatja felszínre egy-egy olyan helyzet, mint például a közös családi összejövetelek, az idősödő szülők ellátása vagy éppen a közösen megörökölt hagyaték. A válást követően gyakran születnek mozaikcsaládok. A tágabb család azonban nem fogadja mindig könnyedén a változást. Ilyen érzékeny élethelyzetekben különösen fontos lehet a tudatos és konstruktív kommunikáció.
De ne tévesszen meg minket a fentebb idézett mondat. Nem szükséges, hogy a gyakori veszekedések a családi kapcsolataink részét képezzék. A folyamat elején először is azt tisztázzuk, hogy egy konkrét problémára, kérdésre keressük-e a megoldást, amely néhány ülést vesz igénybe, vagy kapcsolatunkon átfogóan szeretnénk javítani, működési dinamikánkra is rálátni.
Utóbbi esetben mediációs technikákkal, valamint a tranzakcióanalízis elméletével és módszertanával dolgozunk, melynek segítségével azonosítjuk a mindannyiunkban ott rejtőző szülőt, felnőttet és gyermeket, valamint elemezzük a felek közötti interakciókat. Elsősorban a kommunikációs akadályok feltárásán, és a kölcsönös bizalom kialakításán dolgozunk.
Mit nyújt a családi mediáció?
- biztosított egy nyugodt környezet, ahol végighallgatnak
- lehetőséget kaptok egyenrangúként kommunikálni egymással
- feltérképezzük az esetleges játszmákat, félreértéseket
- új perspektívában láthatjátok egymást és a kapcsolatot
- eszközöket kaptok a gördülékenyebb mindennapokhoz, megtanultok jól beszélgetni
- gyakorló terep arra, hogyan fejezzétek ki egymás felé az érzéseiteket, szükségleteiteket
- döntési helyzet előtt segít kitisztázni a lehetséges forgatókönyveket
- az itt tanultakat más kapcsolataitokban is tudjátok kamatoztatni (pl. párkapcsolat, baráti kapcsolatok, munkahely)
- nem egyedül kell megtalálni a megoldást, az közös munka eredményeként születik meg
Hogyan zajlik egy családi mediációs folyamat?
1. Az időpont egyeztetést követően, az első alkalommal tisztázzuk a kereteket, átbeszéljük, hogy melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban szeretnétek valamilyen megoldást találni. Az első ülés fontos része a megszakítás nélküli beszéd, amelyre természetesen mindketten lehetőséget kaptok.
2. A további üléseken a témák kifejtésére, a kommunikációs akadályok feltérképezésére és feloldására (főként a tranzakcióanalízis módszerével), az egyes megoldási lehetőségek kiértékelésére kerül sor. Tisztázzuk, hogy mi az amiben egyetértés van, miben nincs, majd az egyezség kialakítására törekszünk.
3. A kapcsolat fejlődését otthoni feladatokkal segítjük a mediáció során, amelyeket érdemes elvégezni, és nem csak konkrétan az alkalmakon beszélgetni egymással.
4. A folyamat végén születik egy megállapodás, amelyet írásba is foglalunk. Ez azokat a sarokpontokat foglalja magába, amik emlékeztetnek majd titeket azokra a vállalásokra, amelyeket a folyamat során tettetek a kapcsolatotok kiegyensúlyozottabb működése érdekében.
5. A tapasztalatok alapján minimum 5-6 mediációs ülés szükséges a probléma megoldásához, de az alkalomszám egyedileg alakul a megbeszélendő témák, és a kitűzött cél függvényében.
Milyen témák merülhetnek fel?
- testvérkonfliktus (nincs kommunikáció vagy nehézkes, versengés, eltávolodás, visszatérő viták, anyagi gondok, közös vállalkozás kihívásai, idősödő szülők gondozása)
- szülő-gyerek konfliktus (16 éves kortól) kapcsolat (nem beszélek a szüleimmel/testvéremmel/gyerekemmel, generációs különbségek, a szülőmnek új párja lett és eltávolodtunk/azóta vitázunk, anyagi gondok, közös vállalkozás kihívásai, beleszól az életembe)
- anyós-após konfliktus (nincs kommunikáció vagy nehézkes, beleszólnak az életünkbe, nem szeretik a páromat)
